Előzetes normakontrollt kért Áder János államfő a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól (Ab) – áll az államfő nyilatkozatában, amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerdán juttatott el az MTI-hez.
A köztársasági elnök megállapítása szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.
A közlés szerint Áder János hasonló okokból, a visszamenőleges hatály tilalma miatt a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is kezdeményezte az Ab-nál.
Az elnök ismertette: döntéseiben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek.
Az alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti. „A jogállamot épp az teszi szilárddá, ha bármely helyzetben és bármely pillanatban mindenki tisztában lehet azzal, hogy pontosan milyen törvényi előírásoknak kell megfelelnie, és milyen jogszabályok szerint kell eljárnia” – olvasható a közleményében.
„Ahogy eddig, a jövőben is ahhoz az elvhez tartom magam, amit hivatalba lépésem első pillanatától képviselek: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm” – nyomatékosította az államfő, hangsúlyozva, ezt az alaptörvény egyértelmű kötelezettségévé teszi.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén fogadta el mindkét változtatást.
Ez a harmadik eset, hogy Áder János előzetes normakontrollt kért, 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult a Alkotmánybírósághoz, majd 2015 májusában az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás megszavazásának és egyes rendelkezéseinek vizsgálatára kérte a testületet.
Az MNB-törvény módosítását Bánki Erik (Fidesz) képviselő kezdeményezésére kivételes eljárásban fogadták el, amely akár tíz évig korlátozná az MNB tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az alapítványok esetében az előterjesztő ezt azzal indokolta: azok létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Az intézmény vezetőinek fizetését is megduplázná a módosítás.
Később éles vita alakult ki arról: közpénznek tekinthetők, így megismerhető-e a jegybank alapítványai által kezelt források.
Kövér László házelnök a szavazás másnapján egy interjúban annak adott hangot, hogy a források közpénznek tekinthetők.
Az előterjesztéssel kapcsolatban az ellenzéki képviselők mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is alaptörvény-ellenességet vetett fel. Péterfalvi Attila szerint az alaptörvény, az infótörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvények egyértelműen meghatározzák, hogy az MNB, valamint vállalkozásai és alapítványai tevékenysége közfeladatnak minősül, és nemzeti vagyonnal gazdálkodnak.
A szocialista Tóth Bertalan a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletére is hivatkozva hangsúlyozta, hogy a jegybank alapítványai közpénzt kezelnek. A Jobbik bírálta, hogy a jegybank és alapítványai „gyakorlatilag titokban gazdálkodhatnak” a közpénzekkel. Az LMP egy alkotmánybírósági beadványtervezetet is készített arra az esetre, ha a köztársasági elnök aláírná a változtatásokat. A DK az elfogadás esetére azt helyezte kilátásba, hogy az Európai Unióhoz fordul. Ugyancsak tiltakozott a PM, és normakontroll kezdeményezését kérte az államfőtől a Magyar Liberális Párt, valamint az Együtt is.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt közölte: bár a kormánynak nem dolga, hogy állást foglaljon az MNB státusáról, de ha kell, kész közreműködni a probléma megoldásában.
A változtatás előterjesztője a jegybank alapítványaival kapcsolatban kiemelte, azok működését a kezdetektől a kuratórium felügyeli. Az alapító által juttatott vagyon így annak ellenére elveszíti közvagyon jellegét, hogy az alapító korábban közvagyonként gazdálkodott az alapítvány javára juttatott vagyonnal. Az Országgyűlés erre hivatkozva döntött úgy, hogy az MNB által létrehozott alapítványok adatainak nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény helyett elegendő a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat alkalmazni.
A postatörvény megváltoztatása a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását korlátozta.
Az Országgyűlés a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére, ám Bánki Erik módosításával fogadta el a változtatást, amely a közpénzek, állami támogatások esetében nyitva hagyná az adatszolgáltatás lehetőségét, ugyanakkor korlátozná azt a liberalizált piacon nyújtott szolgáltatásoknál.
Az utólagos módosításra azért volt szükség, mert ellenzéki politikusok és civil szervezetek mellett Péterfalvi Attila is alkotmányellenesnek ítélte az eredeti előterjesztést. A NAIH vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét.
– MTI, Budapest, 2016. március 9. –
Latest posts by Településinfó Admin (see all)
- Újabb úriember keres „üzlettársat”, ingyen fejlesztőt konkrétumok nélkül - 2023.05.01., hétfő
- Minta: Megállapodás a munkabér készpénzben történő megfizetéséről - 2023.02.03., péntek
- Székely Krisztián üzletember? - 2022.09.16., péntek
